4. fejezet - Legemlékezetesebb nap

Sajnálom, hogy csak úgy eltűntem, és már régen nem írtam új részt.. Megpróbálom bepótolni, új részekkel.:)
Remélem tetszeni fog ez a rész.:)
Jó olvasáást. xoxo

Ciarával annyira bevadultunk, hogy legszívesebben felugrottunk volna a színpadra táncolni.. Mondjuk az durva lett volna.:D.. Olyan sok koncert videót láttam róluk, és olyan jó volt látni, hogy amikor komolynak kell lenni, akkor ugyanúgy hülyéskednek. Élőbe viszont máshogy van.
Amikor ott állsz több ezer directionerrel együtt.. felbecsülhetetlen érzés. Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer ott leszek egy koncertjükön. Az egyik legnagyobb álmom valóra vált. Sajnos a legrosszabb az volt, hogy néha eszembe jutott Matyi.. Igaz csak pár percig, mert utána ugyanúgy tomboltam tovább.
Ciara Niallel és Liammel pacsizott, én pedig Zaynnel és Louissal. Akkor lettem volna ha Harry is felénk jött volna. Jó, nem mondom, hogy került minket.. vagyis remélem nem.. A koncert felénél már nagyon rosszul voltam a tömeg miatt. Mindenki felnyomott a színpad szélére úgy, hogy alig kaptam levegőt. Szerencsémre Paul pont felém nézett, és kihúzott a megvadult directionerek közül. Kimentem.. Egyszerűen nem bírtam tovább, klausztrofóbiás vagyok.
Mire visszatértem, akkor pont mentek le hátra a színpad mögé a fiúk. Na hurrá. Egyszer vagyok itt a koncertjükön, és alig láttam őket. Egyszerűen nagyszerű. Amikor mindenki vonult ki, megint majdnem megfojtottak. A színpad szélén vettem észre Ciarát. Odarohantam hozzá.
-Na milyen volt a koncert?- kérdeztem lihegve.
-Jó, de jobb lett volna ha nem nyomtak volna össze a lányok..- mondta nevetve.
Kerestük Pault, hogy vezessen oda a fiúkhoz, mivel mi nem tudjuk, hogy hol vannak az öltözők. Megtaláltuk. Két VIP kártyás lány mellett. Eléggé szarul éreztem magam, mert azt hittem csak mi ketten találkozunk személyesen a fiúkkal. Az egyik csajt Kimnek a másikat Bridgitnek hívták. Nagyon nem jött be a stílusuk. Cicababák.. ááhh gyűlölöm őket. Miután sétáltunk pár métert Paul megállt, és felénk fordult:
-Figyeljetek lányok. Négyőtök közül csak 2 lány lehet velük a nap további részében. Én legszívesebben mindegyikőtöket engedném, de a fiúknak muszáj dönteniük.
Hogy mi?!? Csak ketten?! Remélem nem a cicababák lesznek! Nem mertem ők ketten mit akarnak a fiúktól. Ők nem cicababákat akarnak, akik "tökéletesek", hanem egyszerű, normális lányt.
Kim és Bridgit eléggé furán néztek ránk. Mintha egy másik bolygóról jöttünk volna, vagy én nem is tudom..
-Remélem azt tudjátok, hogy mi ketten leszünk együtt a fiúkkal, nem ti. Még rendesen öltözködni se tudtok.- mondta Kim, majd elkezdtek nevetni.
Ciara fogott vissza, hogy nehogy kirúgjam a lábát a 20centis magassarkújából. Megpróbált lenyugtatni azzal, hogy a fiúk nem hülyék, és nem fogják őket választani. Ennyire még sohase izgultam, még felelés előtt se. Ott álltunk az öltöző ajtajánál. Szívem majd kiugrott a helyéről.
Nyílt az ajtó, Louis behívta mindegyikünket. Megkérdezték a nevünket. Elmondtuk, aztán a fiúk arrébb húzódtak a sarokba, és megbeszélték melyikőnk maradjon. Már megint rosszul lettem. Liam látta rajtam, hogy nagyon sápadt lettem. Muszáj volt levegőhöz jutnom, ezért egy lendülettel felálltam, és kirohantam a szobából. Csak Ciara hangját hallottam, ahogy utánam kiabál. A várakozónál leültem az egyik székbe, és a kezembe temettem az arcom.
Pár perc után hallottam, hogy valaki rohan felém, megáll mellettem és a vállamra teszi a kezét. Meglepődve néztem Liam aggódó szemeibe.
-Jólvagy?- leült mellém.
-Ja igen, csak kellett egy kis friss levegő.- mondtam erőltetett mosollyal az arcomon.
-Akkor jó.- felállt- Amúgy hogy is hívnak?- mosolygott és nyújtotta felém a kezét.
-Hilary, de csak Hilly.- mosolyogtam és megfogtam a kezét.
Felhúzott a székből. Eléggé elgyengültem, hiszen majdnem összeestem. Liam segített megállni a lábaimon, és elindultunk vissza az öltözőhöz. Sokat beszélgettünk út közben, sokat nevettünk, és egész jól összehaverkodtunk. Kinyitotta nekem az ajtót.
Beléptem és meglepődtem attól, amit láttam. Kimék ültek és telefonoztak, Ciara a kezébe temetkezve ült mozdulatlanul. Louis, Zayn és Niall fel-alá járkál idegesen, Harry pedig ül és néz maga elé. Mindenki egyből abbahagyta amit éppen csinált, és ránk néztek.
-Úristen jól vagy? Megijesztettél minket!- jött oda Niall és megölelt.
Na ettől rohadtul meglepődtem. Elfelejtettem hogyan kell beszélni, egyszerűen nem tudtam mit csináljak. Lábaim remegtek. Végül nagy nehezen kinyögtem egy szót.
-Jólvagyok.- hamis mosoly volt az arcomon.
Mindenki megkönnyebbülten visszaült a helyére. Ciara a nyakamba ugrott, majd leültünk.
-Biztos jól vagy?- suttogta.
Én csak bólogatni tudtam, mint valami bólogatós kutya.
-Akkor most elmondjuk, hogyan döntöttünk.- szólalt meg Zayn.
-Kicsit nehéz volt dönteni, de már tudjuk kik maradjanak.- kacsintott rám Louis.
Én ezt egy jelként fogtam fel, hogy mi maradunk. Remélem rám kacsintott, és nem csak kancsal..:D.. A fiúk egymásra néztek, és Niall megbökte Zaynt.
-Mivan? Ja. őő.. Úgy döntöttünk, hogy..- abbahagyta.
Zayn ránézett Harryre, akit továbbra is nézett ki a fejéből. 
-Harry?- mondta Liam.
-Mi? jaigen. őő.. Hilaryéket választottuk. Bocsi lányok- mondta flegmán, ami tőle nem megszokott.
Ciara megszorította a kezem. Mindkettőnknek elállt a szava. Levegőt is alig vettünk. Kimék felkapták a Louis Vuitton-os táskájukat, és megsértődve becsapták maguk mögött az ajtót.
Utána a fiúk megrohamoztak a kérdéseikkel.
-Hány évesek vagytok? Honnan jöttetek? Hol laktok most? Meddig maradtok New Yorkban? Van barátotok?- kérdezték.
Mivel Ciara nagyon szégyenlős mindenre én válaszoltam.
-17 évesek vagyunk, Magyarországról jöttünk, apum üzleti útjára elkísértem őt, és ezért vagyok New Yorkba. Ciarával a repülőn barátkoztam össe és azóra szinte legjobb barátnők vagyunk. És... barátunk pedig nincs...- itt egy kicsit zavarba jöttem.
Akarva vagy akaratlanul, ennél a kijelentésnél a tekintetem Harry felé vándorolt. Úgy láttam, mintha erre a kijelentésre egy kicsit boldogabb lett volna. És amikor e szempárral hirtelen összeakadt a tekintetem, elkaptam a fejem, és azt hiszem elpirultam. Ne kérdezzétek hogy miért, nem tudom.
Még sokáig beszélgettünk a fiúkkal, nagyon megkedveltük őket. Talán előttük sokkal jobban megnyíltam, mint ennyi idő alatt bárki előtt.  Ezalatt Harryvel többször is összeakadt a tekintetünk..
7 óra volt, úgy gondoltuk, indulunk, mivel holnap Ciarának dolgoznia kell.
-Na mi szerintem megyünk fiúk, örülök hogy találkoztunk.- mondtuk mosolyogva.
-Óóóóó, már is mész Hilaa?- mondta Lou a száját lebiggyesztve.
-Hmmm, Hila... Fülbemászó...- mosolyogtam.
Elköszöntünk tőlük, majd elindultunk a kapu felé, de hirtelen megszólalt egy hang mögülem.
-Hazakísérlek.- Harry hangja ütötte meg a fülem.
-Ugye nem baj?- küldött felém egy sármos mosolyt. Egyre jobban melegem lett..
-Nemmmmmm.- nyögtem ki.
Majd Ciara úgy döntött, hogy fog egy taxit, és vissza megy vele a szállodájába, hogy ketten maradhassunk Harryvel.
Nem tiltakozott, sőt, örült ennek.
Séta közben sokat nevettünk. (azzal az idióta röhögésemmel, ami olyan mint egy őrült fókáé.)
-Tetszik a nevetésed.-mosolygott.
Harry elkezdett közelíteni felém, sejtelmes mosollyal az arcán. Az utcán kicsit sem nézhettek hülyének minket..
-Harry, nem tudom mit akarsz, de van egy olyan érzésem, hogy jobb ha nem is tudom meg...- beszéltem, és elkezdtem hátrálni... vagyis inkább próbáltam, mivel egy batár nagy kőnek köszönhetően hátra vágódtam, még az a szerencsém, hogy fűre estem...
Harry kapott az alkalmon, és amikor a füvön feküdtem, nem hogy segített volna, hanem elkezdett csikizni. (amit nem bírok túl jól.)
-H-h-arr-rry! H-a-gy-d-d-d ab-ba, n-n-e-m- k-k-k-a-p-p-o-o-o-k l-e-v-e-g-ő-t!- erre abbahagyta.

-Harry szemszöge-

Imádom amikor nevet.... Nem tudom mi van velem, de odavagyok érte. Amikor elkértem a telefonszámát, felekartam hívni, de nem tudtam, hogy hogyan fogadná. Örülne-eneki vagy sem. Most nem is nagyon gondoltam erre.
-Gyere....- nyújtottam felé a kezemet, hogy felsegítsem.
-Ezt még visszakapod!- mondta.
-Ugyan, nem tudnál te engem bántani.- néztem rá kiskutya szemekkel.
-Úgy gondolod?- jelent meg egy ördögi vigyor a képén.
-Igen, úgy...-pislogtam.
-Na majd meglátjuk...- felelte sejtelmes arccal.
Mentünk tovább, majd egyszer csak megtorpant.
-Harry, te tudod, hogy merre megyünk?- kérdezte kétségbe esetten.
-Nem, de gondolom, hogy te igen....- válaszoltam, hiszen csak tudja merre lakik.
-És ha én sem tudom?
-Ugyan már, ne mond, hogy nem tudod merre laksz!
-Azt tudom, hogy ÉN hol lakom, és azt is, hogy merre kellett VOLNA mennünk, de hogy most hol vagyunk, arról fogalmam sincs..-mondta, és az "én" és a "volna" szócskát megnyomta..
-Csak van valahol egy utcatábla, gyere, keressünk egyet...- mondtam..

-Hilly szemszöge-

Ilyen kis semmiségeken mindig is tudtam parázni, most is ez történt...
-Itt van egy.- szólalt meg Harry halál nyugodtan.
Hogy tud megnyugodni, amikor ELTÉVEDTÜNK?
-Red Rose Street, tessék. Hívunk egy taxit, és hazamegyünk.- mondta egy büszke mosoly kíséretében.
-Akkor hívom a taxit.- mondtam, sokkal nyugodtabban, és leültem a járdaszegélyre, Harry pedig mellém. Kivettem a zsebemből a telefonom, ami 20:45-öt mutatott.. Elment az idő, mit ne mondjak..... Hívtam egy taxi, néhány perc és itt lesznek.
-Sajnálom, hogy nem hívtalak.- mondta nagyon halkan.
-Mondtál valamit?- kérdeztem, mert nem értettem mit mondott.
-Ja semmi.- mondta egy halvány mosollyal.
Megérkezett a taxi. Engem raktak ki a ház előtt először, majd a sofőr vitte Harryt is.
Most volt időm végigmérni a házat. Egy fekete vaskapuval volt elválasztva az utcától. Egy nagy kert társult hozzá, ahol volt egy medence, napozóágyak, grillező, padok, egy kisebb tó, szobor. A ház maga fehér színben pompázott, olyan volt kívülről, mint egy villa.
Beléptem, és csak egy kicsit lepődtem meg. Csomó öltönyös úriember állt a nappaliba. Először azt hittem rossz házba jöttem. De apu odajött hozzám, és mondta, hogy menjek fel a szobámba. Fél óra, és el fognak menni. Nem vitatkoztam. Felszaladtam a szobámba, bezártam a szobám ajtaját.
Fülembe szólt a Take Me Home, és felléptem gyorsan twitterre. Láttam, hogy többen követnek mint tegnap. Megnéztem kik azok. Mind az 5 fiú visszakövetett.
Olyan boldog lettem, és egyben olyan álmos.:D.. az ajtóm elé kitettem egy cetlit, hogy apu ne jöjjön e, mivel már alszok. Bementem a fürdőmbe. Hajatmostam, felvettem a pizsim, fogatmostam, és lefeküdtem aludni.
Ez volt életem legszebb napja.

Remélem tetszett.! pusziii. xoxo